T�nyleg hideg volt, 3 ritmusban �reztem az �temet, kezem k�z�tt s�rt a zongora. Valahogy m�g ez is hozz�illett a naphoz. Magamhoz �lelve a mapp�mat rohantam lefel� a l�pcs�n, pr�b�ltam elb�jni a s�lamban. A bakancsom halkan ropogtatta a kavicsokat a lin�leum megkopott foltjain, �s �reztem, forog a vil�g.
Musz�j megnyugodni. �gy nem mehetek be.
Nem voltam j� helyen, nem abban a vil�gban, ahov� tartozom. De mikor is vagyok ott igaz�n?!
Ahogy nekit�masztottam h�tamat a hideg pultnak, feljajjdultam a f�jdalomt�l. A k�k foltok m�g mindig ott vir�tanak a gerincemet k�s�rve. Hi�ba, meg�rdemeltem. M�g a forr�csoki sem tudott seg�teni. Ujjaim k�zt forgatva a telefonomat, lassan-lassan r�vettem magam, hogy elinduljak. Kint s�t�tt a nap, az emberek p�l�ban �lvezt�k az �szi meleget, engem meg csak a g�z�lg� m�anyagpoh�r tartott az �l�k k�z�tt. J�l esett volna elb�jni a p�holyban, ahol a s�t�t k�r�l�lel, �s n�zni a sz�ndarabot, de mell�m �lt�l. V�llamra hajtottad fejedet, �gy suttogva folyton folyv�st a f�lembe: ez nem te vagy.
Egyed�l a p�ntek este mentett meg. Nem b�rtam volna itthon �lni, takar�tani �s filmezni, mint a j�kisl�nyok. Harisny�t h�ztam, szokny�t �s dresszt. Kardig�nba b�jtam, felragasztottam a mikroportot, smink �s szalag a hajba. M�g f�s�lk�dtem is. Nem kis f�jdalmak k�z�tt, de bemeleg�tettem, �tmozgatva a v�ral�fut�sokr�l duzzad� mindenemet, azt�n a n�z�k ut�n osontunk az elfeledett val�s�g takar�ja al� b�jva. A f�gg�ny csipeszei hangosan nyikorogtak, ahogy elkezd�d�tt. Rohantunk a n�z�k k�z�tt, libbent a szokny�m, feldobtak �s elkaptak, mosolyogva �s k�nnyes szemmel �nekeltem, igaz�n koncentr�ltunk. Azt�n megsz�lalt a t�zjelz�. Minden egy pillanat alatt t�rt�nt. Vagy csak �gy t�nt, mert persze mindenki tudta, egy m�sodperc alatt nem lehet t�nkretenni semmit.
M�g mindig nevetek, ahogy l�tom bek�szni a 240 centi magas sr�cot a k�ssel v�ghat� f�stbe, hogy kit�pje a konnektorb�l a f�stg�pet. Az m�r csak a csokireszel�k volt, ahogy a h�na al� csapva kimas�rozott vele.
Nem is mi lenn�nk, ha minden siker�lne.

AKAR

Azt akarom,
amit m�r le�ltem.
Megszerzem t�le,
neki megvan m�g,
persze sz�lok el�re.
Ez kell nekem - mondom,
a kisl�ny nem �rtett:
Nem �rtem - mondja.
N�zek r�: egy halott
isten vagyok a szem�ben,
egy lef�radt teremt�,
aki az �r�kl�tb�l
kid�lt, s most
az � kicsi test�b�l
lopja ki az id�t.

Itt van k�l�nben
- mondja �s nevet -
s mint egy pap�r-
zsebkend�t, l�ki
oda az �veket,
hogy nem folyjon az orrom,
hogy nekem is legyen.

(H�y J�nos - Meleg kilincs)

* a tegnapi nap tanuls�ga: 7 �r�nyi nem-ev�s ut�n nem mindig j� vodk�zni.

Tot�l nem p�nteki p�ntek van ma. Azon fel�l, hogy az iskola �s a VMK k�z�tt rohang�ltam olyan nagy intenzit�ssal, hogy elfelejtettem lemosni a sz�ndarabban alkalmazand� sminkemet "kisvizsga"-imit�ci�s felel�s el�tt, �s hogy kisz�molva a heti alv�sszintemet kb 20 �ra / 7 nap, eg�sz rezign�ltan viselem a stresszt. A stresszt. Nem anorexia, m�g miel�tt megint megkapn�m (hm...alliter�ci�) valakit�l. K�l�nben is, az anorexia m�r r�g kiment a divatb�l,nem? Na nem mintha �rdekelne. Az anorexia. Meg a divat. A s�tlus a l�nyeg. No de nem is ezt akartam.
Megyek, Jos� m�r v�r minket!

http://www.youtube.com/watch?v=yTwzhCKMA7k

Mindenkinek sz�p vas�rnapot! Nekem is az lenne, ha nem szeretn�k egyetemre menni...

Gyere fel hozz�m
�s megl�tod, ki vagyok.

Pont t�ged riogatlak,
aki eml�kezetb�l,
tal�n val�ban:
de ott hagyott.

Gyere fel, besz�lj velem,
felford�thatsz valamit,
a gyomromat,ha akarod,
a ti�d leszek.

(Ne hagyj ki a d�lut�nb�l:
�n ott szeretlek, ahol senki nem szeret,
te ott nevethetsz, ahol senki nem nevet.)

(H�y J�nos: Gyere fel)

- Elvenn�lek feles�g�l, de sajnos l�ny vagyok - sz�lt a herceg, �s tov�bb�llt, hogy valahol m�shol csapja a szelet.
Az�ta h�vj�k Veszpr�met a szelek v�ros�nak.

Ugyanazt csin�lom, mint anyu. Hiszek. Mindenkinek. Mindig. Mindent. Elhiszem, hogy jobb vagy n�lam, hogy Te meg�rdemled azt, amit �n nem. Azt is,hogy nem �rdekel, mi van velem, ez�rt nem �rsz. �n meg csak b�mulom a nevedet a list�n, napr�l napra n�zem, ahogy hirtelen felt�nik majd elt�nik a z�ld pont, �s remegve v�rom, mikor gy�z valamelyik�nk. Bel�l. Mert lehet, hogy elhiszem, nem sz�m�tok egy "szia"-t sem, de rem�lem, ez �ttal megint t�vedek.
�s igen. Mire visszapillantottam,megint csak az �res, sz�rke karika nevetett r�m.