Magamba fordultam k�t kartondobozzal,
barn�k �s mocskosak, mint itt minden,
rakok egyikbe minden m�st,
m�sikba csak T�ged,

Vidd innen!

Feh�r vatt�val, hogy mindenki l�ssa,
osztok, szorzok, alkotok,
hogy az eg�sz vil�g csod�lja
azt, aki m�r nem vagyok.
Fel�t az eg�szb�l Veled harcoltam,
t�rtem, f�jtam, tiportam
magamat, de sosem T�ged,
rem�ln�m, hogy egyszer meg�rted,
de Te olyan messze vagy, m�r nem l�tlak,
tal�n k�t eg�sz pillanatig m�g csod�llak,
hogy cip�t h�zt�l �s ennyi,
megsz�nt innent�l mindennek lenni.
Ezt az egyet, semmi t�bbet,
itt hagyhattad volna...
Azt�n r�j�ttem, mi nem enged.
Csapkodt�l ajt�t, �t�tt�l, nem egyszer,
vert�l fejet falba, f�leg az eny�met,
hogy erre nincsen megold�s, gy�gyszer,
mert ami vagyok az kev�s,
nem el�g a legt�bb, legjobb, az �n mindenem,
"Te? Ugyan! EZ nem kell nekem!"
Tudod, erre t�nyleg nincs megold�s, 
marad a b�nat,
sz�vtelen d�g vagy, kimondom,
�s megengedem, f�jhat.
Fel�t az eg�szb�l �rny�kodban �lem,
sz�rke m�sodpercek t�rt sz�zad�t �rem,
szerinted legal�bb k�t forint,
ennyit adna �rtem b�rki,
�lljak h�t ki a nagy vil�gba,
s ne akarjak a p�ly�n a k�dl�mp�t�l l�tni.
Dolgozz az�rt, hogy egyszer el�g legy�l nekem! - 
�zeni minden reggel,
s �n zoknit h�zok, ig�t,
m�g "�n" b�szk�n mutogatja fi�t,
azt a nagy �s nemes embert,
kit sok munk�val tal�n ha utol is �rek,
nem lehetek m�g csak hasonl� sem,
de tudod mit,
Bel�led t�bbet soha nem k�rek! 
Aludj a k�dban, pocsoly�ban,
t�rd l�batad, �ld�zzenek,
lopj, hazudj, csin�lj gyereket,
m�t�l m�g csak semmid sem leszek.

Felszabad�t� az �rz�s, nem tudod, hol lakom,
b�r m�r 4 �ve nem �rdekel,
a k�dben t�volodva sejlik sz�rke alakom,
kegyes mosolyod sz�vemben t�rdepel.
Soha,
soha t�bb� nem �rdekel,
hogy innent�l nem �rlek el.