szeretem �rezni azt a melegs�get, ami akkor �nt el, ha seg�thetek valakinek. hab�r �ltal�ban n�vtelen�l teszem, �gy, hogy ha lehet, ne der�lj�n ki a szem�lyem. nem mintha sz�gyeln�m magam, csak nem szeretem a h�l�t. �pp ez�rt j�ttem most ide. nem az�rt nem vagyok most a suliban, mert nem mentem volna sz�vesen. lehet h az illet� soha nem tudja meg,de az�rt maradtam itthon, h ne okozzak neki felesleges probl�m�t. neki ezzel tudok seg�teni. m�snak m�g ennyivel sem. tudj�tok van valaki, akit r�g �ta ismerek. viszonylag r�g �ta az �letem r�sze, de m�g mindig nem �rtem. soha nem is fogom. nem v�rom el t�le, h elmondja mi b�ntja, mert a mi kapcsolatunk el�g z�r�s volt. csak szeretn�m tudni,h van valaki mellette, akinek ki�ntheti a sz�v�t. � nem az a fajta, aki b�rmit is mondana, ha szomor�, soha nem k�r seg�ts�get, ha baj van. t�bb mint egy �ve, mikor utolj�ra l�ttam, rem�nyvesztett arccal hagyott ott egy villamosmeg�ll�ban, nem is n�zett h�tra, pedig ut�nasz�ltam. soha nem tudta meg,hogy azt mondtam, "de, szeretelek". n�ha nagyon vissza szeretn�k menni ahhoz a pillanathoz. egy borzalmas nap megkoron�z�sa volt. nem b�ntam meg senkit az �letemben, akit az�ta teljes sz�vemb�l szerettem, konkr�tan egy valakit. de ha tehetn�m, most visszamenn�k ahhoz a pillanathoz. felsz�lln�k vele a villamosra, �s megfogn�m a kez�t, h tudja, vagyok neki. akkor is,ha azt mondta akkor, h megcsalt. akkor is ha soha nem l�tok a fej�be. akkor is, ha el�tte f�l �vre magamra hagyott, �s elment k�lf�ldre. akkor is, ha tudom, az�ta milli�szor megb�ntott. akkor is, ha tudom, val�sz�n�leg elk�ld�tt volna haza. megpr�b�ltam volna. �s minden m�sk�nt alakulhatott volna. tal�n kapok egy es�lyt,h mindezt elmondhassam neki. tal�n seg�thetek neki. tal�n bar�tok lehet�nk. egyenl�re el�g lenne. Bocs�nat mindenkit�l, aki egy sz�t sem �rt az irom�nyomb�l. kicsit �ssze vagyok zavarodva. de igyekszem.