nem akarok k�zhelyeket �rni, sem azt, h mi t�rt�nt. az�rt j�ttem, h elmondhassam mi b�nt. mert nem maradt m�r, aki meghallgasson. f�j, h nem l�thattam, pedig megbesz�lt�k, �s �n v�rtam r�. f�j, h azt hiszi, megint meggondoltam magam. pedig nem. f�j, h romba d�lt a k�rtyav�r, h ez a 3 nap majd mindent helyre tesz �gy ahogy a sz�vemben, h a fejemr�l m�r ne is besz�ljek. f�j, h Di-b�l csak egy �lel�s jutott. f�j, h tudom, ezzel most be kell �rnem egy darabig. f�j n�zni, ahogy a nagyv�ros mindenki fontosat elnyel t�lem. f�j n�zni, h �n kintrekedtem. a tudat is b�nt, h nem tudom mi t�v� legyek. ha az utols� "biztos" pontot is kir�gom a l�bam al�l, mert tudom, h enn�l t�bb az, amit kaphatok �s k�rek, tal�n �pp ez�rt nem marad majd semmim. nem akarom ott folytatni, ahol tavaly ilyenkor abbahagytam. most nem fogok a tanul�sba menek�lni. azt szeretn�m, ha tudn� az illet�, h csak egy mondat�ba ker�l, �s �n m�ris a vonaton �l�k, �s nem �rdekel, h m�g egy alulj�r�b�l sem tudok j� helyen kij�nni, megyek hozz�, h l�thassam. l�tni szeretn�m. tudni, h ez csak k�pzelet, vagy t�nyleg ez a l�nyeg. tudni, h t�nylegesen van mi�rt elhitetnem a vil�ggal, h �r�ltebb vagyok, mint gondoln�k. nem, nem k�t utat j�rok egyszerre. tiszta lapokkal j�tszom, ha van kivel. csak tudnom kell, h kivel. bocs�nat mindenkit�l, akit megb�ntottam, aki nem �rt, vagy csal�dott bennem. sajn�lom. de szeretn�k v�gre kicsit teljesen egyed�l lenni a t�megben.