Abban a pillanatban nem az volt a fontos, hogy mennyire szenvedek. Nem az lebegett a l�thatatlan, m�anyag, s�rg�ss�gis t�bl�mon, hogy milyen rossz nekem. Az vez�relt, hogy b�v�l a list�m. �j f�zetet nyithatok, sz�p, �kes bet�kkel fel�rhatom r� a nevemet (t�rt�netesen csupa kisbet�vel, mint Nemecseknek), �s al�ping�lhatom: "�letem elcseszett pillanatai. II. " 
Kedvem lett volna �tteleport�lni a m�r annyiszor eml�tett nagyv�rosba, hogy bet�rjek egy pap�r-�r�szerbe, felv�s�roljam a kedvenc tolljaim k�szlet�t, �s zs�km�nyommal egy k�zeli k�v�z�ban, egy g�z�lg� tejsz�nhabos forr�csoki f�l�tt elm�lkedjek rajta, vajon mi�rt kapok ef�le pofonokat. Mert persze mindenki kap. Ez az eg�sz �letdolog arr�l sz�l, hogy hogyan tudod ezt kezelni, hogy melyik k�ld a padl�ra, hogy ki fogja kiny�jtani a kez�t, hogy felseg�tsen, �s hogy mit hozol ki az �lland� eles�sekb�l.
Mikor lenyomta az entert a g�p�n, az eg�sz felh�bubor�k, melyet addig �reztem, hogy h�ti lelkem, egy m�sodperc t�red�ke alatt elt�nt. Bel�l minden l�ngolt, s �n nem tudtam eld�nteni, vajon ez most a d�h, vagy a megszok�s vihara el�tti n�ma csend.
M�r r�g�ta tudom, hogy la vida es dura, de soha nem k�pzeltem volna,hogy ezen ilyen j�t lehet mulatni.