mindig a legboldogabb pillanataimban j�v�k r�, h mennyire hi�nyzik a dolog. mert ugye b�r az ember nem lehet egyszerre boldog �s szomor�, de mivel �n nem sz�m�tok embernek, k�nny�szerrel megoldom ezt a csek�ly kis probl�m�t. ma is basszus, ok�, h felbukkan, merth neki ugyan�gy Veszpr�m az Veszpr�m, �s ok�, h felbukkan, mert neki is itt van a f�l fele,de mi�rt kell ennek f�jnia? csakmert eszembejutott, h mi Volt, �s h milyen vicces volt, mikor f�lpercenk�nt j�tt egy smsem a semmir�l, csak az�rt, mert megbesz�lt�k, h tudatjuk egym�ssal, h gondolunk a m�sikra, �s mivel �n �lland�an sz�nh�zban voltam, vagy m�s okb�l nem tudtam telefon�lni, maradt az sms...�s akkor ma felbukkant, r�ad�sul tudtam el�re, h j�n, mert tegnap mondta, �s megl�ttam h�ttal, �ppen besz�lgetett, �s puff neki minden, ami tavaly volt. minden. �s kaptam k�t puszit...�s komolyan mint akit pofonv�gtak. de ugye nem, nem foglalkozunk a dolgokkal.
el k�ne felejteni, h mi volt r�gen, �s f�lfogni v�gre a cs�ppnyi kis agyammal, h nem a m�ltban �l�nk. de nem. nincs agyam, sz�val az eg�sz fergeteges napomb�l, ami m�g egy koriz�ssal is meg lesz pecs�telve mindj�rt, teh�t az eg�sz napomb�l annyi j�tt le, h milyen j� volt r�gen, vagyis nem is, h milyen j� volt, hnem, h hi�nyzik ami akkor volt. mert ugye m�r soha nem lehetek az, aki voltam:/ milyen j� is volt olyannak lenni...