Satuba fogja lelkemet,
szor�tja,
gy�ri,
hogy az �n megt�rt sz�vem
m�r nem...
tov�bb m�r nem t�ri!
n�m�n ord�tok a f�jdalomt�l!
mondan�m, h menj a francba,
de te csak h�zol egyet a f�mkaron,
s v�r�sl� v�rem verejt�ke folyik a falon.
patthelyzet...
a sz�v �s az �sz csat�ja.
mikor egyszerre mondj�k ki: sakk, matt!
t�bb t�rd�f�st m�r nem adhat
soha, senki, semmikor.
engem m�r valaki birtokol...
k�zd�ttem, k�zd�ttem, eddig csak �rt�nk,
hogy v�gre meglegyen az, amit k�rt�nk,
de most,
most belef�radtam az eg�szbe.
mikor valaki,aki c�lj�t el�rte
meghal,
miel�tt a vil�g vissza�llna a hely�re,
a foly� belefolyna v�gre medr�be.
azt �lmodtam, h feh�r, �lettelen kezem
az � kez�be teszem.
azt�n fel�bredtem, �s �lel�se helyett
az �let v�rt r�m,
az �gen rep�l� verebek.
t�rt karokkal h�vogatott,
mutatta nekem az utat,
el�reengedett,
s nem l�thattam, h zseb�ben kutat.
egy pisztolyt h�zott el� bel�le,
s azt k�v�ntam: b�rcsak lel�ne...
akkor v�gre v�ge lenne mindennek,
�s nem k�ne r�j�nn�m, hogy Neked sem kellek.