azt hittem, h ha becsukom az aj�t�t, akkor minden gondom bentmarad. vagy legal�bbis az ezzel kapcsolatos gondok. de nemhogy megnyugodtam volna, m�g idegesebb lettem. azt�n m�r nem is ez volt a gondom. mostm�r tudom, h nekem a p�ntek 13  a legjobb nap a vil�gon, �s a szombat 14 a legborzalmasabb. csak sajnos ilyen �ron kellett r�j�nn�m.
l�ttam a szem�ben a szenved�st. hallottam ahogy mondja: hi�nyozt�l. �reztem ahogy megcs�kol. azt�n azt is hallottam: nem tudok igent mondani. meg azt is: velem nem j�rn�l j�l. meg ezt is: ne l�gy igazs�gtalan. azt�n az agg�d� k�rd�st a vallom�s ut�n: j�l vagy?...�s �n k�nnyekt�l csillog� szemmel felparancsoltam a villamosra, �s ottmaradtam pesten, egyed�l, depresszi�san, k�nnyek folytak az arcomon. �s nem az zavart a legjobban, h  nem tudtam, h is jutok majd a baross utc�ig el, hanem az, h nem engedtem meg neki, h megfogja a kezemet. mert b�r tudom, h igazam volt, m�gis magamt�l vettem el egy percet a k�z�s l�t�nkb�l.
 

~eg�sz versesk�tetet �rtam k�nnycseppek m�mor�ban. ha lesz er�m el�venni a f�zetet, majd szenvedhettek~