Hogy �gy belemegy�nk egy alag�tba. �s megy�nk, egyre beljebb. K�zenfogva. Megpr�b�ltuk kiker�lni, de azt�n r�j�tt�nk: ez a mi utunk. Megy�nk, egyre beljebb. Tudjuk, hogy csak �tmegy�nk, de m�shogy �rz�dik az �t. A k�zep�n�l m�r alig kapok leveg�t. A szmog cs�pi a t�d�met, a bez�rt f�ny f�jdalmasan csillog az �riszemen. Zaj van, elviselhetetlen. Buszok, aut�k, motorok hajtanak el mellett�nk. A dobh�rty�m s�r. Csenget m�g�tt�nk egy bring�s. Elengeded a kezem, hogy el�zhessen. J�nnek szembe m�sok, �ket is elengedj�k. Egy darabon egyed�l megyek. Ott vagy, de l�tez�sed egy-egy hossz� percre valahogy tomp�v� v�lik az �les ingerek k�z�tt. De mi megy�nk tov�bb. Eld�nt�tt�k �s tudjuk is: hova. Ez a mi utunk. Gyalog, f�jdalmasan, �szint�n. De ha ki�r�nk, a kivil�g�tott v�ros fogad majd minket. Soha nem lesz szmogos leveg� annyira tiszta, mint ott. Soha nem lesz zajos f�v�ros ennyire csendes. Soha nem lesz m�s, aki el tud k�s�rni ehhez a meg�rkez�shez, csak Te. 
Egym�s h�torsz�gai lesz�nk a feln�ttek vil�g�nak h�bor�iban.